Szakmai látogatók az RHFT telephelyén
Több látogatót is fogadott a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) az év elején. Januárban mongol vendégek érkeztek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szervezésében a telephelyre. Angol nyelvű előadást hallottak az itt folyó munkáról, majd meg is tekintették a létesítményt.
Februárban az OAH munkatársai vettek részt egy három napos képzésen. Ők a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóján, valamint a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolón kívül az RHFT-ben is jártak, ahol Hák Viktor fióktelep-vezető tartott előadást és vezette őket körbe a tárolóban.
Egy vállalatnál az új év munkálatait hosszú tervezési időszak előzi meg. Mostani körképünkben megpróbáljuk fölvillantani, milyen főbb feladatok várnak az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) telephelyeire, a felelősséggel végzett biztonságos üzemelés mellett.
Hák Viktor a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) vezetője szerint márciustól megkezdődhetnek a beszállítások az új üzemeltetési engedély alapján.
– Mivel 2015-ben komoly fejlesztések történtek, az év első negyedében a dolgozók az egyes munkafolyamatokat, a sugárforrások kezelését, a hulladékválogatást, -tömörítést és a cementezést – úgynevezett inaktív próbaüzem során – begyakorolják.
Idén sor kerül a technológiai épület légtechnikai rendszerének lecserélésére. Egyúttal a fűtési rendszer és a villamos betáp felújítása is megtörténik majd. A biztonságnövelő program második szakaszához szükséges könnyűszerkezetes csarnok megépítését az év második felére tervezzük.
Bertalan Csaba, az Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) fióktelep-vezetője szerint nekik is mozgalmas évük lesz.
– Idén 250 hulladékos hordó beszállítását tervezzük az atomerőműből. A földalatti tárolóba 86 konténer kerül majd le, ezzel megtelik a K1-es kamra. Idei feladat a második tároló kamra megépítése az újfajta hulladékcsomag fogadására, és az engedélyeket is be kell szereznünk a működéséhez.
2017 elején már az új kompakt hulladékcsomagok próbagyártása kezdődik az erőműben, de fogadásukhoz még idén meg kell oldani a daru, a leszállító jármű és a targonca átalakítását, valamint egy új nyerges vontató beszerzését is.
A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) vezetője, Tóth Róbert hangsúlyozta, hogy a 2016-os évben is elsődleges cél a kiégett fűtőelemek biztonságos beszállítása és tárolása.
– Az idei év fontos feladata az üzemeltetésen túl a létesítmény átfogó irányítástechnikai korszerűsítése lesz. A szerelést követő próbaüzem során meg kell győződnünk arról, hogy a korszerűbb és gyorsabb vezérlés megfelelően segíti a precíz betárolást. Jelentős feladat a tároló bővítése is, hiszen a már épülő négy kamra befejezése ez év végén várható. Lesznek még kisebb, ám jelentős fejlesztések, amelyek az eddiginél is megbízhatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszik a technológiákat. A környezeti monitoring továbbfejlesztését is tervezzük.
Németh Gábor, az Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) fióktelep-vezetője emlékeztetett: munkáik nagy része továbbra is folyamatos, hiszen az urán-bányászat és – feldolgozás környezeti hatásaival napi 24 órában még legalább 30 évig foglalkozni kell. Pécs és a környék ivóvize így lehet biztonságban.
– Már tavaly megkezdtük a felkészülést a felgyülemlő uránnal szennyezett víztöbblet kezelésére a volt északi bányaüzemnél. Idén folytatódik a jelenlegi vízkezelő és vízkormányzó rendszer bővítése, a csőhálózat további kiépítése. Elkezdjük tervezni és engedélyeztetni a zagytározói kármentesítő rendszer és a monitoring-hálózat bővítését, kismértékű átalakítását. Mivel a zagytározó alatti vizek szennyezettségének terjedését figyelni és kezelni kell, három új vízkitermelő kút telepítését indítottuk el. Fontos még, hogy a bányavíz-kezelés során visszanyert uránkoncentrátum franciaországi exportja várhatóan februárban indulhat.
Hangból fény – fényből hang
Szilárd Leó vetélkedő tizenkettedszer
Ki gondolná, hogy egy pléh teáskanna használható hangerősítő gyanánt, hogy a ping-pong labda levegőben tartható egy hajszárítóval? A hagyományos Szilárd Leó tanulmányi verseny résztvevői a szokásos látványos fizikai kísérletek során erről is meggyőződhettek.
Persze hasznos tudnivalókban is bővelkedett a püspökszilágyi térség általános iskolásai számára tizenkettedik alkalommal megrendezett fizika- és kémia- tanulmányi verseny, melyet az RHK Kft. itteni telephelye, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló környezetében lévő tizenegy település hetedik-nyolcadik osztályosai számára szervezett.
A reggeli órákban a fizika- és kémiatudásukat mérték össze a diákok a váchartyáni iskolában. Ezt követően a játékos vetélkedőé volt a főszerep, ezúttal a püspökszilágyi Művelődési Házban. Az érdekes és látványos kísérleteket ismét a váci „Boronkay” tanárai mutatták be, bizonyítva, hogy a fizika nem csupán unalmas tananyag.
Idén a rezgés és a hullámmozgás különböző megnyilvánulásaival ismerkedhettek a tizenegy iskolából érkezett gyerekek, a mágneses rezonanciától az elektrosztatikusságon át a hanghullámokig, légörvényekig. E „mutatványok” egyike volt, amikor néhány alkatrész felhasználásával a hanghullámok fénnyé, majd ismét hanggá alakultak.
Ezután egy totó kitöltésével bizonyították a diákok, mit tanultak a bemutatott kísérletekből, majd a radioaktívhulladék-kezelés témaköréhez kapcsolódó kérdések következtek. Ekkor a pontok elnyeréséhez a négyfős csapatok minden tagjának a helyes válasznak megfelelő – pink vagy kék kesztyűs – kezét kellett a levegőbe emelnie. Míg tavaly a radioaktív hulladékkal kapcsolatos alapismereteket bemutató film, idén az RHFT-ről szóló volt az, amihez kapcsolódóan újabb pontokat gyűjthettek a tanulók, a vonatkozó kérdésekre adott helyes válaszokkal.
A verseny sorrendje a reggeli tantárgyi feladatok és a játékos kvíz eredményeinek összesítése után alakult ki. Az értékes nyereményeket ünnepélyes díjátadó keretében vehették át a diákok, de a felkészítésben nagyon fontos szerepet játszó tanároknak is megköszönték a munkáját. Ezúttal Őrbottyán csapata volt a legjobb, ők már harmadszor nyerték el a kupát, így a vándorserleg is végleg náluk maradhatott. A győztesek különdíjként még egy csoki tortát is átvehettek, amit aztán megosztottak a többiekkel is. Az édes meglepetést üdvözlő szavak és jókívánságok kíséretében Balczó Béla, az NFM főosztályvezetője adta át.
Tizenöt éves a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
Tizenöt évvel ezelőtt, 63 munkatárssal kezdte meg működését a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, amely mára 204 fős, négy fontos projektért felelős, évi 30 milliárd forinttal gazdálkodó céggé nőtte ki magát. Az évfordulóra 2013. november 4-én, a Danubius Hotel Flamencoban rendezett ünnepségen emlékeztek meg.
„Tizenöt éve a társaság egy barakképületben, szinte a nulláról indult. Ma pedig a radioaktív hulladékok elhelyezéséért és kezeléséért felelős, komoly cég vagyunk, melynek eredményeire méltán lehetünk büszkék ” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Dr. Kereki Ferenc, a jelenlegi ügyvezető igazgató, aki elődeinek érdemeit is hangsúlyozta.
A rendezvény első köszöntőjét Maróthy Lászlótól hallhatták a résztvevők, aki – a társaság első vezetőjeként – az indulás küzdelmeiről, a bátaapáti tároló ügyét nehezítő körülményekről beszélt.
A következő emlékező Dr. Hegyháti József, az RHK Kft. második ügyvezető igazgatója volt. A cég élén töltött nyolc évről szólva az elhivatott, jó szellemű csapatot dicsérte, és azt hangsúlyozta milyen szerencsés, hogy a társaság jó néhány sikerének részese lehetett.
Külföldi vendége is volt az ünnepségnek, Dr. Hans D.K. Codée személyében. A Club of Agencies szervezet elnöke az RHK Kft. működésének nemzetközi elismertségéről beszélt. Mint mondta, a radioaktív hulladékkezelést végző társaságok klubjában a magyar társaság „tizenkét csillagot” érdemlő, kiemelt helyet foglal el.
Utolsó felszólalóként Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott vezetője lépett a pulpitusra. A felügyeleti szerv szemszögéből elsősorban az RHK Kft. működését lehetővé tevő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttéről, a törvényi háttér alakulásáról emlékezett meg.
Zárszavában a társaság jelenlegi ügyvezető igazgatója, Dr. Kereki Ferenc már a jövő feladatait vázolta, és ismételten aláhúzta a társadalmi kapcsolatok fontosságát, amely az előtte szólók mondandójában is erőteljes hangsúlyt kapott. Ezt követően az RHK Kft sorrendben harmadik vezetője két elődjével közösen felvágta a születésnapi tortát.
A közös ebéd után rövid dunai hajózás zárta a programot.
Tisztelt Olvasó!
Az iparilag fejlett világ országaihoz hasonlóan Magyarország is alkalmazza az emberek egészsége, életkörülményeinek javítása érdekében a nukleáris technikát mezőgazdasági, ipari, gyógyászati, utatási és energiatermelési céllal. Ez együtt jár különféle radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris üzemanyag keletkezésével. Közös érdekünk az ezen tevékenységek során keletkező hulladék (beleértve a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezetteket is) hosszú távon is felelősségteljes és garantáltan biztonságos kezelése, tárolása és végleges elhelyezése. E feladatok ellátására alapították meg 1998-ban a 100%-os állami tulajdonban levő, nonprofit Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságot.
Törvényi változások miatt a közhasznú társaság 2008-tól átalakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá (RHK Kft.).
Ugyancsak törvényi változások miatt Társaságunk alapfeladatainak köre 2011 nyara óta kissé átalakult és kibő-vült. Ez utóbbi változások körébe soroljuk az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításával keletkezett új szabályokat, amelyeket elsősorban a megváltozott nemzetközi előírások, valamint a hazai gyakorlati tapasztalatok tettek szükségessé. Ugyancsak új feladatokat jelenthet társaságunk számára a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló 2011/70/EURATOM irányelv, amelyet 2011. július 19-én fogadott el az Európa Tanács. A fent hivatkozott jogszabállyal összhangban Társaságunk Rendészete látja el telephelyeink őrzés-védelmét és biztonsági szolgálatát.
Társaságunk közel másfél évtizedes munkájának eredményeként Magyarország a radioaktív hulladék kezelése, tárolása és végleges elhelyezése tekintetében a világon elismerést szerzett. Részt veszünk minden olyan nemzetközi szervezet munkájában, ahol megismerhetjük a nálunk előrehaladottabb hulladék elhelyezési programmal rendelkező országok tapasztalatait vagy nemzetközi együttműködés keretében cseréljük ki tudásunkat. Hazánkat, a hozzánk hasonló méretű országok között a legjobbak között tartják nyilván ezen a területen.
Társaságunk a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelését, tárolását és végleges elhelyezését több, egymástól független telephelyen oldja meg.
A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) alapvetően a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladék tárolása és végleges elhelyezése történik. A telephely folyamatosan üzemel, ezzel párhuzamosan zajlik a tároló biztonságának növelése és az ehhez kapcsolódó előkészítő tevékenységek is.
Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos átmeneti tárolása a paksi telephelyünkön működő és bővülő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) valósul meg. A KKÁT közel másfél évtizedes üzemeltetése alatt több ezer kiégett kazetta letárolásának során nem történt említésre méltó üzemzavar.
A KKÁT létesítményének bővítése igazodik a paksi atomerőmű igényeihez. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az építkezés nagy, de rutinszerű feladatnak minősül. Ebben a projektben is az üzemeltetéssel párhuzamosan történik a bővítés, valamint a létesítmény technológiájának folyamatos megújítása.
Az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezésére Bátaapáti térségében egy önálló létesítmény szolgál. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) kialakításával összefüggő kutatások visszanyúlnak az 1990-es évek közepére. Mára Társaságunk a szükséges engedélyek birtokában megépítette az NRHT felszíni létesítményeit, ahol az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék átvételével a felszín alatti tárolás előkészítése zajlik. A földalatti rendszerek kiépítése, és az üzembe helyezéshez szükséges engedélyezési dokumentációk összeállítása megtörtént. A felszín alatti tároló első kamráját üzembe állítottuk.
A tároló további bővítése és üzemeltetése igazodik az atomerőmű igényeihez, beleértve annak üzemidő hosszabbítását is. A bátaapáti létesítmény lezárására terveink szerint 2084-ben kerül sor. Társaságunk valamennyi tevékenysége között ez az a munka, ahol a legplasztikusabb módon együtt jelennek meg a mérnöki előkészítési, a beruházási és az üzemeltetési feladatok. A nagy aktivitású hulladék és a kiégett üzemanyag elhelyezésére egy mélygeológiai formációban megvalósítandó tároló kialakítása válik szükségessé. Ilyen tároló befogadására alkalmas kőzettest a Nyugat–Mecsek térségében áll rendelkezésre.
A létesítmény helyszínének kijelölésére a közeljövőben Társaságunk folytatja a felszíni kutatásokat. Az elkövetkezendő évek nagy kihívása számunkra egy földalatti kutató laboratórium telephelyének kiválasztása, ahol a kőzetkörnyezetet a helyszínen vagy a helyszínhez hasonló körülmények között (in situ) vizsgáljuk. Jelenlegi elképzeléseink szerint ez a földalatti kutató bázis része lesz majd a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tárolónak, mely a terveink szerint 2064-ben fog üzembe állni.
Az RHK Kft. a teljes nyitottságra, és az érintettekkel, érdekeltekkel való szoros együttműködésre törekszik. Kommunikációs tevékenységünk alapvető célja a lakosság befogadó készségének rendszeres információ biztosításával történő megerősítése, a lakossági bizalom megszerzése, megtartása annak érdekében, hogy a már üzemelő és a tervezett létesítményeket a környéken élők megismerjék, meggyőződhessenek annak biztonságosságáról.
Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a helyi lakossággal, a helyben működő önkormányzati társulásokkal és a civil szerveződésekkel folytatott kapcsolatépítésnek, kapcsolattartásnak, párbeszédnek. Nagy eredménynek tartjuk, hogy minden térségben, ahol jelen vagyunk, működik önkormányzati tájékoztató társulás, amelyekkel partneri kapcsolatot tartunk fenn.
A korábbi hasonló kiadványainkat váltja fel ez a bemutatkozó anyag. Bízunk abban, hogy az olvasó is meggyőződik arról, hogy megbízható, tenni akaró, és a biztonságot mindennek elé helyező szakemberek kezében van a radioaktív hulladék kezelésének ügye. Mindez stabil törvényi, hatósági és pénzügyi háttér mellett, megfelelő garanciákkal történik.
Az előttünk álló munkák sikeres megvalósításához kívánok jó egészséget minden közreműködőnek! Szeretnénk továbbra is élvezni azok bizalmát és támogatását, akik nélkül terveink nem valósulhatnának meg. Ugyanakkor megértést és türelmet kérünk azoktól, akik hajlamosak kétkedve fogadni a nukleáris hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket.
Bízunk abban, hogy a közreadott információk alapján egyre többen győződnek meg kutatási eredményeink korrektségéről és a működő, illetve tervezett létesítmények biztonságáról.
Dr. Kereki Ferenc
ügyvezető igazgató
Tekintse meg szórólapunkat: Letöltés Magyar (PDF) Download English (PDF)
Történet
A radioaktív hulladékok az izotóptechnika hazai alkalmazásával egyidejűleg jelentek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) területén tárolták. 1960-ra készült el a solymári kísérleti izotóptemető. A létesítményt az Országos Atomenergia Bizottságtól (OAB) a Fővárosi KÖJÁL 1960ban vette át. Így a radioaktív hulladékok országos összegyűjtése 1960-ban kezdődhetett meg.
1960-ban lépett üzembe hazánkban az első olyan intézmény, amelynek célja a radioaktív hulladék tárolása volt. A solymári létesítményt a Közegészségügy és Járványügyi Állomás (Köjál) üzemeltette 1976-ig, amíg összesen 900 m3 radioaktív hulladékot helyeztek el itt.
A solymári tárolókutak kialakítása nagyon egyszerű volt: a talajba mélyített kutakba betongyűrűket helyeztek, és az alját lebetonozták. A csapadékvíz szivárgásának megakadályozására a kútgyűrűk külső felületét bitumennel kenték le. A szükségessé vált bővítési lehetőségek vizsgálatakor a szakemberek úgy döntöttek, hogy a létesítményt nem üzemeltetik tovább. Ezt többek között a főváros közelsége és terjeszkedése, illetve a talaj vízzáró tulajdonságának elégtelensége indokolta. Miután 1976-ban elkészült az új, püspökszilágyi tároló, döntés született a solymári tároló felszámolásáról. A műveletet 1979-1980-ban a Fővárosi Közegészségügy és Járványügyi Állomás szakemberei végrehajtották.
Összesen 650 hordót, 3000 zárt sugárforrást, több ezer műanyag zsákba csomagolt hulladékot kellet átszállítani az újonnan létesült tárolóba. A műveletek végén ahol szükséges volt, a kutak betonszerkezetét is eltávolították, majd a felső talajréteg felső pár centiméterét is felszedték. Az RHFT Püspökszilágy és Kisnémedi határában készült el 1976. december 22-én. A kapacitása 3540 m3 volt. A tárolót műszakilag a földfelszín közelében épített medencés, illetve csőkutas kialakítással valósították meg.
Az első szállítmányt az RHFT 1977 márciusában fogadta. A létesítmény végleges üzemeltetési engedélyét 1980-ban adta ki az Egészségügyi Minisztérium. Kezdetben az RHFT átvett majd minden radioaktív hulladékot, ami a nukleáris technika alkalmazása során keletkezett. Ez alól csak a az orvosi eredetű zárt rádiumforrások és hasadóanyagot is tartalmazó egyéb elhasznált sugárforrások, illetve készítmények egy része jelentett kivételt, melyeket ideiglenes jelleggel más helyen tároltak.
A paksi atomerőmű első reaktorának üzembelépése megsokszorozta az éves szinten keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyiségét. A paksi atomerőmű műszaki tervében leírt koncepció szerint az erőmű üzemidejére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolását az erőmű segédépületében irányozták elő.
Hangsúlyozni kell azonban a tárolás ideiglenes jellegét, mivel a hulladékok végleges elhelyezése az erőmű területén műszaki és biztonsági szempontokat figyelembe véve kizárt. Természetes elképzelésként adódott, hogy a paksi atomerőmű üzemeltetése és lebontása következtében keletkező hulladékot az RHFT-ben lenne célszerű véglegesen elhelyezni, hiszen itt működött az ország egyetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére kijelölt létesítménye. Ennek keretében 1983 és 1989 között az RHFT kapacitásából az erőmű 1230 m3 -t foglalt el 854 m3 hulladék beszállításával.
Azonban paksi atomerőmű igényeinek megfelelő bővítést az RHFT területén felszínközeli megoldást figyelembe véve az elvégzett vizsgálatok szerint nem lehetett megvalósítani. A paksi hulladék püspökszilágyi elhelyezése ellen szólt a hosszú szállítási útvonal is. A paksi atomerőmű jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezését egy önálló tárolóban megoldja. Ezek a törekvések 1990 januárjában megbuktak, amikor a tervezett ófalui tárolóval kapcsolatban a lakosság ellenállása miatt véglegesen negatív döntés született.
Az ófalui tároló létesítési program meghiúsulását követően átmeneti megoldásként az RHFTbe történő szállítás feltételeit kellett megteremteni. Ezzel egyidejűleg megtörtént a püspökszilágyi RHFT tárolókapacitásának kibővítése az erőmű finanszírozásával. A létesítmény bővített tárolókapacitása összesen 5040 m3. A bővítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás során a Magyar Geológiai Szolgálat megkérdőjelezte a telephely alkalmasságát, ezért a továbbiakban a bővítményre csak ideiglenes üzemeltetési engedélyeket adtak ki négy ízben is.
1990 és 1991 között a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok beszállítása az RHFTbe lakossági tiltakozás miatt szünetelt. Ezt követően azonban – 1992 és 1996 között – további atomerőművi eredetű kis aktivitású szilárd hulladék került Püspökszilágyra, így ott kb. 2500 m3 tároló térfogatban 1580 m3 atomerőműből származó hulladékot helyeztek el.
2005-ben a tároló medencék megteltek, az újabb hulladékszállítmányok fogadásához jelenleg már az üzemi épület pinceszintjén kialakított átmeneti tárolóteret használjuk. A magyarországi intézményekben, a jövőben keletkező mennyiségek elhelyezése továbbra is szükséges, ezért meg kell teremteni a térfogatbővítés lehetőségét. A telephelyen elhelyezhető hulladékmennyiség úgy is növelhető, hogy újabb tároló és elhelyezési kapacitást nem építünk ki, hanem a meglévő tárolótereket hatékonyabban használjuk ki. 2007-2009 között négy, az 1980-as években lezárt tárolómedence felnyitásával, több mint 200 m3 hulladék kiemelése történt meg. A szétválogatás után a válogatott hulladék stabilizálásával és átcsomagolásával a kiemelt “történelmi” hulladék is a mai követelményeknek megfelelő fizikai-kémiai formába került. A tömöríthető hulladék préselésével pedig az elhelyezendő hulladékmennyiség kevesebb lett, így több évnyi hulladékbeszállítás számára teremtettünk szabad kapacitást. A program bizonyította, hogy a “történelmi” hulladék megfelelő kezelésével a meglévő tárolóterületen belül további szabad kapacitást lehet nyerni, az elhelyezés biztonságának növelésével egyidejűleg. Ez alapján 2010-2013 között a “történelmi” hulladék kezelésére egy nagyobb volumenű program tervezése zajlott, melyet 2014ben tervezünk megkezdeni, a megfelelő sugárvédelmi és környezetvédelmi engedélyek birtokában.
A tároló felépítése
A radioaktív hulladékok RHFT-n belüli elhelyezésére vasbeton tárolómedencék („A” és „C” típusú tároló), szénacél és rozsdamentes acél csőkutak („B” és „D” típusú tárolók) szolgálnak.
Az RHFT alapkiépítésében 48 db 70 m3-es „A” típusú és 8 db 1,5 m3-es „C” típusú tárolómedence, továbbá 32 db „B” típusú és 4 db „D” típusú csőkút létesült.
Engedélyek alapadatai
A telephely üzemeltetése, a biztonsághoz kapcsolódó rendszerek megváltoztatása kizárólag az illetékes hatóságok engedélyével lehetséges. A telephely főtevékenységeit négy különböző tárgyú engedély fedi le:
•Országos területű engedély a radioaktív anyagok (hulladékok) közúti szállítására
•Engedély a beszállított radioaktív hulladékok kondicionálására, a hulladékkezelő technológiák üzemeltetésére
•Engedély a kondicionált, és a telephelyen végelegesen el nem helyezhető radioaktív hulladékok hosszú idejű (több évtizedes) átmeneti tárolására
•Engedély a kondicionált, kis és közepes aktivitású, rövid élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére
A fenti engedélyeket az Országos Tisztiorvosi Hivatal illetve az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete adta ki és rendszeresen ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételek teljesülését. A főtevékenységet lefedő engedélyek mellett egyes résztevékenységek végzését (őrzésvédelem, radioaktív anyagok üzemszerű kibocsátása, beruházások) az illetékes rendészeti, környezetvédelmi, stb. hatóságok engedélyei határozzák meg.
Környezeti monitoring
A környezetvédelmi szempontokat az RHFT messzemenően figyelembe veszi. Ennek érdekében hozták létre a tároló megfigyelő rendszerét. Ennek célja, hogy a telephelyen végzett radioaktív hulladék kezelés és tárolás környezeti hatásait, illetve a munkavégzés közben keletkezett esetleges szennyeződéseket időben feltárja. A mérések céljaira történő mintavételezés a telephely teljes területét, felszíni vízfolyások esetében pedig 20 km-es körzetet érinti.
A püspökszilágyi RHFT környezeti kibocsátásait és környezetellenőrzésének rendszerét a hivatalos üzemviteli dokumentumok részeként kiadott, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtott Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat, Környezetellenőrzési Szabályzat, valamint az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete által jóváhagyott éves mintavételi program határozza meg.
Az RHFT területén szabályszerű működés esetében légköri vagy folyékony radioaktív kibocsátásokra csak az ellenőrzött zónában elhelyezkedő üzemi épületből és a tárolóterületről kerülhet sor. A keletkező kis mennyiségű folyékony hulladékot zárt rendszerű tartályokban tároljuk, ezekből az év folyamán kibocsátás nem történt.
A légnemű kibocsátás ellenőrzése emisszió méréssel, egy a kéménybe telepített mintavevővel történik. A kibocsátás normál üzemi feltételek mellett minimális, a természetes háttértől nem különböztethető meg. A tárolóterület és az üzemi épület kibocsátását az uralkodó szélirányba telepített folyamatos üzemű monitorok is ellenőrzik.
A tároló üzembe helyezése előtt meghatározták a lerakóhely környezetének leglényegesebb pontjain (a környező vízfolyások mentén és a talajvízben) az úgynevezett alapszintet, a működés előtti háttérértékeket. Ezekhez a 1976-77-ben meghatározott adatokhoz is viszonyítjuk az ellenőrző mérések eredményeit. Az RHFT nukleáris környezetellenőrzési tevékenysége több laboratórium munkájából tevődik össze. Az RHFT saját környezeti laboratóriuma végzi az alapvető, legszükségesebb méréseket. A szerződéses partnerek hajtják végre a speciális méréseket, a nehezen detektálható izotópok kimutatását a környezeti mintákban.
A telephely környezetellenőrző laboratóriuma jellemzően 40 különböző mintavételi helyről gyűjt rendszeresen növény, talaj, üledék/iszap, aeroszol, kihullás, állati eredetű, felszíni víz illetve talajvíz mintákat gamma-spektrometria és összes béta számlálás céljából.
Az ATOMKI további 30 talajvízfigyelő kút mintáit elemzi, az OSSKI laboratóriuma pedig a tároló közvetlen közeléből gyűjt növény, talaj és állati eredetű minták nagyézékenységű méréseit végzi el.
A telephely környezetéből éves szinten közel 600 mintát (aeroszol, növény, talaj, hal, felszíni és talajvíz) veszünk. A közel ezer mérés alapján a tároló környezetében a természetes háttértől eltérő értékek nem mutathatók ki. Ezt a tényt az ellenőrző hatóságok és független szervezetek ellenőrző mérései is megerősítik.
A tároló környezetében mérhető radiológiai jellemzők országos szintű számítógépes nyilvántartásba kerülnek. A telephely területén mért átlagos dózisteljesítményekről ezen az oldalon tájékozódhat.
Nemzetközi gyakorlat – Felszíni és felszín közeli tárolók Számos országban – Franciaország, Spanyolország, Egyesült Államok, Japán, Csehország és Szlovákia – a rövid élettartamú radioaktív hulladékokat felszín közeli tárolóban helyezik el. A felszín közeli elhelyezés tervezési alapelve az, hogy meg kell akadályozni az elhelyezett hulladékok hozzáférését egyrészt a szándékolatlan emberi beavatkozásoktól, másrészt pedig a vízbehatolástól egészen addig, amíg a hulladékok aktivitás szintje le nem csökken a környezetet már nem veszélyeztető szint alá. A hulladéktárolót a lezárását követő intézményes megfigyelési időszak alatt folyamatosan ellenőrzik, ami a szabályozó hatóságok előírásaitól függően általában 100–300 év. Ezen ellenőrzési időszakra vonatkozó követelmények kiegészülnek a hosszú és rövid élettartamú izotópokra vonatkozó telephelyspecifikus izotópkoncentráció-határokkal is.
Franciaország első felszín közeli radioaktív hulladéktárolója – a Centre de la Manche-i tároló – Párizstól mintegy 400 km-re található. A létesítményt műanyag fóliával és bitumennel impregnált védőréteggel bélelt, árok típusú felszíni tárolóként alakították ki és üzemeltettek hosszú éveken keresztül. Miután a nemzeti hulladékkezelési ügynökség (ANDRA) 1979-ben átvette az üzemeltetést, a korábbi koncepciót fokozatosan felváltotta egy korszerű rendszer, amelyik vasbeton szerkezetű, modulárisan bővíthető elemekből áll, és rendelkezik külön csapadékvíz, valamint a beszivárgó víz gyűjtésére szolgáló rendszerekkel. A tároló kapacitása 525.000 m3. A tároló megteltét követően már 1991-ben megkezdődtek a telephely bezárásával kapcsolatos műveletek, melyek 1995-ben be is fejeződtek. Az ANDRA 1984-ben benyújtott a francia kormánynak egy nemzeti méretű radioaktívhulladék-kezelési programot, amelyben javasolta egy második hulladéktároló létesítmény megépítését a rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára. A Centre de L’ Aube-i tároló üzemeltetési engedélyét 1991-ben adták ki. A projekt teljes költsége hozzávetőlegesen 260 millió USA dollár volt. A tároló – melynek teljes befogadó kapacitása 1.000.000 m3– évente kb. 30.000 m3 hulladékot fogad.
Nagy-Britanniában a Drigg-i tároló 1959-től üzemel. Ez idáig közel 1.000.000 m3 hulladékot helyeztek itt el. Kezdetben a természetes agyagkőzetben kialakított árkokba borították le a hulladékcsomagokat. 1998-tól kezdve azonban korszerű felszíni betoncellás elhelyezést alkalmaznak. A hulladékokat 15 m3-es fémkonténerekben rakják le. A tároló takarásához 440.000 m3 föld szükséges (250.000 m3-t az új cellák kialakítása során termelték ki). A takarási program érdekessége, hogy a hulladék csomagok között függőlegesen elhelyezett perforált csöveket vezetnek át azért, hogy monitorozni lehessen a vízszintet, ill. víz- és gázmintát vehessenek.
Spanyolországban 1990-ben készült el az El Cabril-i tároló a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A választott technológia hasonlít a francia L’ Aube-i megoldáshoz. A hulladékokat felszín közeli betonmedencékben helyezik el. A tároló első kiépítése 58.000 m3 hulladék befogadására alkalmas.
Japánban 1993-tól üzemel egy 40.000 m3 befogadóképességű felszíni tároló Rokkasho-muraban. A tárolót a későbbiekben 200.000 m3, majd az utolsó lépcsőben 600.000 m3 kapacitásúvá bővítik. A telephely lezárását követően 300 éves intézményes ellenőrzést terveznek.
A szlovákiai Mohiban és a csehországi Dukovanyban az atomerőműhöz közel építettek felszíni hulladéktárolót.Lakossági kapcsolatok és kommunikáció Kommunikációs tevékenység az RHFT munkájához kapcsolódóan A legfontosabb feladatuk az RHFT működésével kapcsolatban a telephelyen folyó nagyszabású korszerűsítési, biztonságnövelési munkák bemutatása, valamint a problémamentes üzemeltetés körülményeinek szemléltetése. Az RHFT telephelyén folyó átfogó korszerűsítési munkákat a térség lapjában, a Hétközlap című folyóiratban is részletesen ismertetjük. A havi rendszerességgel megjelenő cikkekben átfogó képet adunk a telephelyen zajló fontosabb tevékenységekről, és válaszolunk a lakosság részéről megfogalmazott kérdésekre is.
2003-ban adtuk át Kisnémediben az Izotóp Információs Társulás Látogató Központját, melyet a megszépült, felújított Gosztonyi kúriában alakítottunk ki. Az érdeklődők itt tájékoztatást kapnak a radioaktivitás békés célú felhasználásáról, a természetben való létéről, az atomerőművön kívül használt radioaktív anyagok keletkezési helyéről, valamint a keletkező hulladékok elhelyezéséről.
A kiállítási anyagok bemutatják az RHFT múltját és jelenét egyaránt, a megnyitástól a jelenleg folyó biztonságnövelő és korszerűsítési munkálatokig. A két interaktív táblán az ide látogató önmaga szerezhet információkat a magyarországi radioaktív hulladék beszállítókról, illetve a térségre, valamint a telephelyre és közvetlen környezetére vonatkozó széleskörű környezetellenőrzési tevékenységről.
Az RHFT környéki három önkormányzat 1998 közepén hozta létre az Izotóp Információs Társulást (IIT). Alapító tagok: Kisnémedi, Püspökszilágy, Váckisújfalu. 2000-ben Váchartyán, 2002-ben Galgamácsa, Vácegres, Őrbottyán csatlakozott a társuláshoz.
Az atomtörvény módosításának megfelelően a Társulás az alábbi tagokkal működik:
Kisnémedi, Püspökszilágy, Váckisújfalu, Váchartyán, Őrbottyán.
2008-ban az Izotóp Információs Társulástól az Izotóp Tájékoztató Társulás (ITT) vette át a lakossági tájékoztatást.
Közvélemény-kutatás
A térségben folyó hulladék elhelyezési program ismertségéről, annak elfogadottságáról, társaságunk és az önkormányzati társulás munkájával kapcsolatosan 2003-ban, 2005-ben, 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban közvélemény-kutatást végeztettünk. Tekintse meg a legfrissebb felmérés eredményét bemutató prezentációt vagy olvassa el az összefoglaló tanulmányt!
A Püspökszilágyi telephely
A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítményt a 1960-as évek nemzetközi ajánlásai és az akkor érvényes magyar ill. KGST szabványok szerint tervezték (1971) és helyezték üzembe (1976). A létesítmény feladata az intézményi eredetű radioaktív hulladékok átvétele és elhelyezése. Az RHFT az egész országra kiterjedően nyújtja szolgáltatásait. A tároló már több, mint 35 éve megbízhatóan és biztonságosan üzemel. 1998. július 1-jéig üzemeltetője az ÁNTSZ Pest megyei Intézete volt, jelenleg az RHK Kft. üzemelteti.
A kisebb, üzemanyag cikluson kívüli radioaktív hulladék-termelőknél, mint a kórházak, laboratóriumok és ipari vállalatok jelenleg mintegy 10-20 m3 kis és közepes aktivitású hulladék és 1000-3000 elhasznált sugárforrás keletkezik évente.
A legtöbb radioaktív hulladék − az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva − az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származik. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60Co és az 192Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak.
Az utóbbi években az erőfeszítések az RHFT vonatkozásában arra irányultak, hogy a több évtizedes létesítmény a mai kor követelményeinek is teljes mértékben megfeleljen. Ennek érdekében megkezdődött az RHFT létesítményeinek rekonstrukciója. Az RHFT vonatkozásában tehát a cél a meghosszabbított üzemeltetési engedély birtokában, hosszú távon folyamatos üzemeltetés, a tárolókapacitás megfelelő felszabadításával, kizárólag a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok befogadására.
2012.03.23-án szlovák látogatók az RHFT komplexumban
