Fichtinger Gyula 1958. június 14-én született Budapesten. 1983-ban a Moszkvai Energetikai Egyetemen szerzett hőfizikus-mérnöki diplomát, majd 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen atomtechnikai szakmérnökként végzett.

1983-tól 1985-ig a Paksi Atomerőmű Vállalatnál, majd 1990-ig a Magyar Villamos Művek Trösztnél dolgozott. Ezt követően, 1991-től az atomerőmű biztonságát felügyelő hatóságnál töltött be különböző vezető tisztségeket. 2012 februárjától az OAH főigazgató-helyettese, a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság vezetője. Jelentős szerepet játszott a paksi teljesítménynövelés engedélyezésében, valamint az 1. blokk üzemidő hosszabbításának engedélyezésében. Fichtinger Gyula 2013. június 5-i hatállyal az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.

Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójává 2013. június 5-i hatállyal Fichtinger Gyulát nevezte ki a miniszterelnök. Ennek alkalmából felkértük az OAH új vezetőjét, hogy néhány gondolat erejéig mutassa be a Hivatallal kapcsolatos elképzeléseit és terveit, a jelen kihívásait. Fichtinger Gyula írását az alábbiakban közöljük.

Értéket őrzünk és fejlődünk

Az Országos Atomenergia Hivatal az elmúlt évtizedekben olyan tudásbázist hozott létre, olyan szakmai értékeket teremtett, amelyek megőrzése alapvető fontosságú, csak úgy, mint a színvonalas munka folytatása. A Hivatal természetesen önmagában nem értelmezhető: a mögötte álló szakemberekből, munkatársakból épül fel, működése a mindennapi teljesítménynek, a feszített munkának és a folyamatos tanulásnak, szakmai tapasztalatok szerzésének köszönhető. Ezért fontos, hogy az eddigi szellemiség és összetartó erő, a bizalmi légkör megmaradjon.

Szakmailag az egyik legnagyobb előttünk álló feladat a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása. Az OAH az első blokk üzemidő-hosszabbítására vonatkozó hatósági eljáráson túl van, az engedélyt kiadta, azonban a további három blokk felülvizsgálata még tart, amely jelentős erőforrásokat igényel a Hivatal részéről.

Az üzemidő-hosszabbítás mellett a Paks 2. projekt keretében megkezdődött az új blokk(ok) előkészítése is. Ezzel párhuzamosan az OAH elkezdte a felkészülést a hatósági feladatokra. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy látszik, hogy az év végén hirdetik meg a nemzetközi- és sajtóérdeklődéssel övezett pályázatot. A beruházás az OAH-tól is számos felkészült szakember munkáját igényli majd. Éppen ezért fontos, hogy megszülessenek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Hivatal számára a létszám bővítését, megteremtve az ehhez szükséges forrásokat is.

A több évtizedre szóló Nemzeti Energiastratégiából is kitűnik, hogy az atomerőmű bővítése azért is fontos hazánk számára, mert mindamellett, hogy az ország villamosenergia-termelésének több mint 40%-a nukleáris energiából származik, a villamos energia önköltsége jelenleg itt a legkedvezőbb. Nem csak rövidtávon, hanem még középtávon sem lehet nukleáris energia nélkül fenntartani Magyarország energiaellátását. Ez akkor is tény marad, ha a jövőben kiemelt szerepet szánunk az energiatakarékosságnak, az energiahatékonyságnak, a megújuló környezetbarát energiaforrások bevonásának, továbbá ha az energiaipart átalakítják az úttörő fejlesztések és az új találmányok, technológiák. A bővítés szükségességéről és az energiastratégiáról az OAH nem foglal állást, mivel hatáskörébe kizárólag a biztonság szavatolása tartozik.

A Hivatal továbbra is kiemelt fontosságú feladataként tartja számon a paksi bővítés és a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása mellett az ország további három nukleáris létesítményének, a csillebérci kutatóreaktornak, a Műszaki Egyetem oktatóreaktorának, valamint a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolójának hatósági felügyeletét. 2014-ben az OAH hatásköre ‒ a közelmúltban megjelent jogszabályok alapján ‒ a radioaktív anyagok tárolóinak felügyeletével egészül ki.

A Hivatalnak az atomenergia biztonságos felhasználásán túl azt is garantálnia kell a nemzetközi közösség felé, hogy az atomenergiát Magyarországon kizárólag békés célokra használják. Ennek jegyében több évtizede folyamatosan nyújtunk biztosítékokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Euratom és a nemzetközi nukleáris exportot ellenőrző rendszerek számára arról, hogy a létesítményekben és a kis felhasználóknál alkalmazott nukleáris anyagok és berendezések felhasználása kizárólag a nemzetközi rendszerek számára bejelentett módon történik.

Új kihívás lesz, hogy a paksi bővítéssel ezt a tevékenységet az új létesítmény(ek)re is ki kell majd terjesztenünk.

A nukleáris létesítményeket üzemeltető és radioaktív anyagokat használó államoknak alapvető érdeke és kötelessége, hogy a területükön működő nukleáris létesítmények, nukleáris és radioaktív anyagok alkalmazását, tárolását és szállítását megfelelő szintű fizikai védelmi rendszerrel biztosítsák. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) IPPAS missziója (International Physical Protection Advisory Service, a NAÜ Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálata) az OAH kérésére 2013-ban teljes körben és részletesen vizsgálta a létesítmények fizikai védelmének rendszerét. A vizsgálat eredményeként a misszió megállapította, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok és a létesítmények fizikai védelme, valamint a nemzeti nukleáris védettségi rendszer megfelelnek a nemzetközi szintű elvárásoknak.

A hatósági feladatok mellett az Országos Atomenergia Hivatal sajátja még a különböző gyakorlatok, konferenciák és szemináriumok szervezése, a folyamatos képzés és szakmai felkészülés biztosítása, továbbá a közvélemény rendszeres tájékoztatása. A nemzetközi színtéren való tevékenység részeként aktívan vesz részt az atomenergia alkalmazásának biztonságával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben. Magyarország a NAÜ-vel közösen számos nemzetközi rendezvényt szervez, a hazai intézmények rendszeresen fogadnak ösztöndíjasokat, illetve tudományos látogatókat. Szoros szakmai kapcsolatot tartunk az OECD Nukleáris Energia Ügynökséggel.

A fukusimai baleset után végrehajtott „stressz-tesztek” eredményeként az Európai Bizottság kezdeményezte a nukleáris létesítmények biztonsági keretrendszerének felülvizsgálatát. A magyarországi „stressz-teszt” alapján meghatározott Nemzeti Cselekvési Terv a Hivatal számára is (szabályozással és felügyelettel összefüggő) feladatokat fogalmaz meg.

Az EU törekvéseivel összhangban biztosítani kell továbbra is, hogy a hivatal döntéseit sem gazdasági, sem politikai nyomással ne lehessen befolyásolni, a döntések kizárólag szakmai alapon születhessenek, s hogy a megfelelő anyagi és humán erőforrások megteremtésével a hatóság szakmai kompetenciája fenntartható legyen.

Meg kell említeni, hogy működésünknek eddig is elengedhetetlen feltétele volt a kiegyensúlyozott együttműködés az engedélyesekkel, a társhatóságokkal és a civil szervezetekkel. A nemzetközi tendenciákat követve ezen a területen is fejlődnünk kell, elsősorban hatékonyabbá kell tennünk az információcserét.

Továbbra is fontos célja marad a Hivatalnak, hogy az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos területeken növelje az átláthatóságot, tájékoztassa a szakmai és a civil társadalmat, naprakész információt szolgáltasson, például a honlap megújításával is hozzájáruljon ehhez.

Az OAH főigazgatójaként arra törekszem, hogy a hatékonyságjavítás és a takarékosság kettős követelményének érvényesítése mellett a Hivatal a korábban megszokott színvonalon működjön, és feleljen meg a kihívásoknak.